Élménybeszámoló a Tenkei Erdei Iskoláról
Kiss Dalma (VI. osztály) és Viski Márk (V. osztály), Balcescu-Petőfi Általános Iskola diákjainak a beszámolója.
Az elmúlt héten osztálytársainkkal együtt egy erdei iskolában vettünk részt a Bihar megyei Tenke-i ifjúsági táborban, osztályfőnökeink Tempfli Gabriella és Herczeg Csilla, valamint magyartanárnőnk Gál Eszter szervezésével.
Egész évben lázasan készülődtünk erre a négy napra, amely vonatozással vette kezdetét. A vonaton jól szórakoztunk, mindenki talált magának elfoglaltságot: zenét hallgattunk; beszélgettünk. Amikor befutottunk Nagyváradra, a csomagjainkat nehézkesen cipelve a buszhoz igyekeztünk, ami Tenkére vitt, a szállásunkig. Itt a házigazdák már meleg étellel vártak minket.
Ebéd után kaptunk egy kis időt, hogy elrendezkedjünk a szobáinkban. Ez után meglátogattuk a környék egyik híres helyét, a természetes ásványvízforrást. Már mindenki nagyon várta, hogy a földből feltörő, friss forrásvízből igyon, de amikor megéreztük a szagát, kicsit megtorpantunk. A bátrabbak megízlelték és arra a következtetésre jutottak, hogy "büdös, de jó!". A környék bebarangolása is különleges élményt nyújtott, hiszen Tenke a Kőrös partján, erdőkkel körülvéve, egy festői környezetben terül el.
Késő délután mindenki nagy lázban volt, mivel ping-pong mérkőzést hirdettek meg. Nagyon jó meccseket láthattunk, kiváltképpen az elődöntőben és a döntőben. A bajnok Májer Kevin lett. Vacsora után Irodalmi est vette kezdetét, ahol mi is szerepet kaptunk. Öt fős csoportokban kellett befejezést írnunk Lázár Ervin Tupakka és Bab Berci című félig felolvasott történetéhez. Változatos és érdekes befejezések születtek gondolatainkból. E hosszú, eseménydús nap után kissé nehezünkre esett elcsendesedni, végül mégis a fáradtság győzött.
Másnap egy kiadós erdei túrával indítottuk a napot, melyet még izgalmasabbá tett az elmúlt éjszakai heves vihar után maradt sáros terep. Élveztük a természet csendjét, hallgattuk a madarak csicsergését. Találtunk egy pihenőhelyet, ahol a csapat ketté oszlott. A fáradtabbak leültek pihenni, míg a többiek, a későbbi Szamócacsapat tovább tartott. Amint a nevükből is kiderül, szerencséjükre szamócát is találtak, melyből lakmározhattak. Ezután igen jól esett a finom ebéd és a pihenés. A délutánt a kőfestésnek szenteltük. Mindenki megfestette a séta közben gyűjtött köveit. Rengeteg művészi alkotás született. Vacsora után csoportmunka keretében összegyűjtöttük ismereteinket a magyar történelem és a magyar találmányok terén. Később a "Magyar vándor" című film nézése során döbbentünk rá, hogy a csoportmunka a film felvezetését, értelmezését segítette.
A következő nap délelőttjén művészi képességeinkre kellett hagyatkoztunk, amikor szénceruzával rajzoltunk egy-egy számunkra kedves zugot az udvarból. Sok egyedi rajz készült. Ebéd közben már mindenkinek a közelgő Ki mit tud? versenyen járt az esze. El is érkezett az ideje. A zsűri, a műsorvezetők, s a nézők már mind készen álltak, tehát kezdetét vette a verseny. A versenyzők változatos produkciókkal rukkoltak elő: tánc, vicces jelenet, talajtorna, zene. A zsűri minden résztvevőt értékelt, a nézők elismerően tapsoltak. A műsor fénypontja a tanárnők szenzációs jelenete volt, melyben görbe tükröt állítottak elénk eljátszva diákokként iskolai mindennapjainkat. Nemsokára eredményt hírdettek, melyen minden résztvevő elismerő oklevelet kapott előadásáért. Vacsora után énektanulás, majd fergeteges piszama-karaoke parti következett.
Elérkezett a tábor utolsó napja. Ekkor meglátogattuk a Tenkei Temészettudományi múzeumot, ahol többek között a Kőrös-vidék állatvilágát ismerhettük meg közelebbről. Ezt követte a táborzárás, amin a tanárok kiértékelték a munkánkat, valamint bemutattak egy általuk készített képösszeállítást összefoglalva az itt eltöltött idő eseményeit.
Nagyon fáradtan, de élményekben gazdagon indultunk haza.
